Nyári teázási szokások

Mediterránba hajló kellemes telünk után nagy valószínűséggel hosszú és tikkasztó aszályos nyár elé nézünk. Ennek arányában persze erősen megnő folyadékigényünk is.
Sajnos a rossz szokásaink ilyenkor is velünk vannak: jéghideg sört, vagy jó kis agyoncukrozott, egészségesnek aligha mondható üdítőt fogyasztunk szintén jól lehűtve. Ha ezeket gyorsan isszuk, még jobban leizzadunk tőlük, nem szólva a fölösleges kalóriákról amik egy túlsúlyos cukor, szív, és keringési betegségektől szenvedő országban nem igazán hiányoznak. Újabb vizsgálatok már azt is kimutatták, hogy a ngay menniységben a szervezetünkbe vitt szénsav is káros: gyomorégést, és a belek felfúvódását okozza, testünk elsavadsodását segíti.
Ha egy kicsit körülnézünk a világban a mienktől teljesen eltérő szokásokat is találunk. A Föld túlsó oldalán japánban vagy kínában nagy melegben forró (zöld)teát isznak, ami szerintük sokkal jobban oltja a szomjat, és nem okoz olyan hősokkat a szervezetüknek, mint a hideg italok.
Az sem véletlen hogy a forró sivatagos arab országokban is a teaivás kultúrája terjedt el. Lehet hogy tanulnunk kéne a tapasztaltabbaktól? Mert ha ilyen ütemben halad az éghajlatváltozás, nekünk is hamarosan új szokásokat kell felvenni. De ha mindenképpen hideg italt szeretnénk, akkor is egészségesebb egy jól lehűtött gyümölcsteát kortyolgatni, mint bármelyik tartósítószeres lé fogyasztása, márcsak az ásványi anyagok és vitaminok pótlása miatt is.
Gondolkozzunk el a fentieken, egészségünk érdekében!

Krampampuli bólé

A 'krampampuli egy "égetett" szeszes ital, ami Sopron környékén kedvelt frissítő a karácsonyi vásár forgatagában.
Nem csak Sopronban, hanem országszerte fogyasztják legalább a 19. század első fele óta.
Az ital német közvetítéssel kerülhetett Magyarországra de lehetséges eredete Észak- Olaszország is, Biorgo Valsugana, ahol parampampoli, vagy carampampoli néven ismernek hasonló módon készített hagyományos italt.

Elkészítési útmutató (.doc)

Teáskanál

Előnyei: praktikus, gyors, olcsó, higiénikus, exkluzív, de nem javallom annak, aki a teafű minden cseppesített értékére kíváncsi. Hogy miért is? Ugyanis használata során a "teafű" (nem mindig beszélhetünk fűről) egy zárt térben foglal helyet, amibe a víz is csak apró lyukakon át jut be. Ez - lássuk be - nem olyan praktikus, mintha közvetlen a vízbe szórnánk, hát még ha belegondolunk abba is, hogy a teafű vízzel megszívja magát, és rendszerint az elkészítési idő végére már teljesen "belehízik" eszkö- zünkbe. Ezzel nemcsak magunktól vonjuk meg az eredeti íz varázsát, hanem teafüvet, közvetetten pedig pénzt is pazarlunk. Másik kellemetlen "mellékhatása" ennek, hogy a fémből készült eszközök nagyon sok hőt vonnak el a víztől, mire maguk is átforrósodnak, ami miatt a víz sokszor már a kezdeti pillanatokban is visszahül akár több fokot is. Így viszont már nem is száz fok a 100C, és nem is hetven a 70.

Beláthatjuk, hogy e néhány jellemző összessége már jelentősen befolyásolhatja a számunkra oly kedves teánk ízét. Ezekre jelent gyors és egyszerű megoldást a minden méretű edényben használható és olcsó, mosható szövetszűrő! Íme:

A víz

Talán néhányan közületek idáig bele sem gondoltak abba, hogy micsoda különbség van víz és víz, tea és tea között. Pedig Óriási a különbség. Álljon itt példaként egy kellemes beszélgetésben elhangzó történet, mely a vendégek valamelyikével, vagy közvetlen barátjukkal történt meg:
Az illető hazament, és ráeszmélt, hogy egy nagyon finom és ízletes teát akar inni. (Gondolhatjátok, hogy nem egy egyszerű teaivóról szól e néhány sor.) Szóval hazamegy, és mikor rájön, hogy hogyan tehetné különlegessé e "szertartást", rögtön cselekszik!
Bepattan az autójába, és elhajt 15 kilométert. Nem, nem a következő közért volt ily távol ebben a túlzsúfolt, rohanó Világban, hanem a legközelebbi forrás. És miért? Mert "főszereplőnk" - aki amúgy is nagy ínyenc (értsd: natúr zöld tea, Lapacho, Mate, Oolong) - kultikus rendszerét már csak így lehetett tökéletesebbé, szebbé varázsolni. Hazament, és lefőzte, majd nemes, finom porceláncsészéből elhörpintgette a számára így már méltán ünnepi, ízesítetlen, natúr teát.

...hát ennyi volt a kis történet.

Mit is mondhatnék ezután a víz fontos szerepéről? Ha belegondolunk, mi áll szemben a forrásvíz természetességével, talán már meg sem kell szólalnom. Mondjuk a városi vízrendszerek csapkifolyóiból nyert víz minősége már nem is kérdéses, miután az ember már a pohárban is szenyezettnek láthatja, ha jól megfigyeli. Így sajnos rákényszerítenek Minket a palackozott vízformára. Üzlet nekik, kényszer nekünk, de talán mégis nyerünk egy kicsit...
Ha igazán finom teát szeretne inni valaki, próbálja ki a különbséget egyszer! Fáradjon el egy lelőhelyre, és keressen egy valóban adalékanyagmentes, palackozott, márkás forrásvizet! Menjen haza, lehetőségeihez mérten készítse el a legtökéletesebben teáját, és egy különleges ivókészletből, nyugodt körülmények között kortyolgassa el. Ha akár egy délutánját szebbé varázsolta e szertartással, már megérte a fáradtságot.

Hogyan főzzünk jó teát?

A teát nem szabad főzni, hanem forrázni, no ez csak "nyelvi kérdés", mert a továbbiakban pontosan kapjuk a teakészítés receptjét.

"1. A teát tartsuk lehetőleg légmentesen lezárva.
2. Leforrázott tea ne kerüljön fémmel érintkezésbe, hanem üveggel vagy porcelánnal (egyes helyeken pláne ezüstkannába öntik a teát.)
3. A teához szükséges vizet csak oly edényben szabad felforralni, amelyben vízen kívül még soha semmi mást nem főztek vagy forraltak.
4. A felforrt vizet öntsük a teára (és sohase megfordítva, ahogy ez sok helyen dívik, hogy ti. A teát dobják a forró vízbe).
A víznek nem szabad soká forrni, mert a víz szénsava elszáll, és a tea illata és zamata nem tud kifejlődni.
5. Ha a teát leforrázzuk, akkor jutunk el a teafőzés leglényegesebb részéhez, mert a tea csak akkor kezd készülni, ha már leforráztuk. Rendkívül fontos, hogy a leforrázott teát mikor öntjük ki a csészékbe, és erre nézve a következő nagyon fontos utasítást adjuk azon figyelmeztetéssel, hogy ezt a teafőzésnél be kell tartani:

a) Ha kínai teát használunk, 5 perc eltelte előtt a teát a csészébe kiönteni nem szabad, de 5 percnél tovább sem szabad a teának áznia.
b) Ha kínai-indiai keveréket használunk, akkor az ázási idő pontosan 4 perc.
c) Ha tiszta indiai (jávai, szumátrai, szóval nem kínai) teát használunk, az ázási idő se több, se kevesebb, mint 3 perc.
d) Darjeeling és ceylon teák hidegen (nyáron behűtve) a legélvezetesebb italok és legpompásabb szomjúságoltók.
e) 2 dl vízhez egy lapos teáskanál tea szükséges, erősebb teához több. Ha teánk ízét valóban különlegesnek szeretnénk érezni, próbáljuk ki feltétlenül bárminemű ízesítés (citrom, cukor, méz, rum, vodka) nélkül is, és rájöhetünk, hogy a tea zamata és illata fogja megtalálni mindazt a gyönyörűséget, amiről a kínaiak és a japánok költői halhatatlan ódákat zengenek."

A tea története

A teanövény nemzetségének ma száz faja ismert. Régebbi tudományos neve Camellia Thea Link. Ez a név Georg J. Kamell, morva származású jezsuita misszionárius, mahillai gyógyszerész nevével kapcsolatos. Ő gyűjtött 1639-ben a Fülöp szigeteken teát, és adta meg első leírását az európai ember számára. A tea (Thea sinensis) örökzöld cserje, karcsú, piramis alakú koronával. Levelei sötétzöld színűek, bőrszerűen kemények és fényesek. Indiában akár 8-10 méter magas fává is nő természetes körülmények között. A friss leveleknek egyáltalán nincs illatuk. A cserje legtetején vannak a legfiatalabb levelek, ezeknek alsó oldala ezüstös színű, kissé szőrös, tapintásuk selymes. Ezek a legértékesebbek. Egyébként a kifejlett levél 5-7 cm hosszú és 3-4 cm széles. A teacserje hegyvidéki növény, szereti a tiszta, pormentes levegőt, a meleg és nedves éghajlatot. Indiában az Assam vidékén és Dél-Kínában őshonos.
Az angol gyarmatosítóknak köszönhetően, akik Indiában kezdték a vadon termő cserjék nemesítését és a teaültetvények elterjesztését, az első szállítmány 1838-ban érkezett Angliába (207 kg volt). Ugyanebben az időszakban hozták létre az első ültetvényeket Ceylonban (Sri Lanka), ahol azóta is kitűnő minőségű teákat állítanak elő.
Japánban már a 11.sz. folyamán elterjedt a tea a buddhista szerzetesek révén. Azóta is termesztik, főképp a Fuji hegy lábánál.
Manapság a teatermesztés a délkelet-ázsiai országokban mindenütt elterjedt, sőt Afrikában és Dél-Amerikában is foglalkoznak vele.
Hazánkban először Bátky Károly kísérletezett 1846-ban Kecskeméten magról nevelt teacserjével. Több mint száz évvel később Hauszmann Alajos próbálkozott termesztésével Szentendre melletti annavölgyi birtokán. Az 1950-es években ismét próbálkoztak Grúziából hozott cserjékkel, de kevés eredménnyel. 1970-től kezdve új kísérletekbe fogtak Horvátnádalján, Körmenden és Gödöllőn is. Eddig Európában csak Oroszországban értek el igazi eredményt, ahol az 1880-as években kezdték a teacserjék ültetését a Krímben, majd később Grúziában indult meg a telepítés, ahol a mai napig is sikeresen termesztik.
Fontos tudnunk, hogy a tealevelek feldolgozása igen nagy gondosságot kíván.
Már a szedésnél és szállításnál is nagyon kell ügyelni, hogy a levelek meg ne törjenek, mert ha idő előtt fermentálódik, értéktelenné válik. Ezért a feldolgozóüzemeket közvetlenül az ültetvény mellé telepítik.

Négy alapműveletet kell elvégezni a feldolgozás során:

1. Hervasztás: a leveleket szétterítik, és kb. 30C-on, szellős helyen egy napig szárítják. A fonnyasztás végére a levelek annyi nedvességet veszítenek, hogy azután könnyen sodorhatóvá válnak.
2. Sodrás: célja, hogy a tealevelek sejtfalát szétszakítsa, így a levegő könnyebben érintkezik a sejtnedvekkel, ami meggyorsítja a fermentációt. A teasodró asztal körben forog, fölötte egy alul nyitott doboz (garat) ellenkező irányban forog, ebből érkeznek le a tealevelek, amik az asztal és garat közti keskeny recézett résenáthatolva sodródnak meg.
3. Fermentálás: az erjesztés célja, hogy a tea keserű és fanyar csersavainak hatása minimálisra csökkenjen, és a tealevél finom olajának teljes zamata érvényesüljön. A sodrott leveleket ezért kb. 5 cm vastagon kiterítik. A sodrás során felszabadult sejtnedvekben a levegőben állandóan jelenlévő mikroorganizmusok végzik az erjesztési folyamatot. Az erjesztés akkor fejeződik be, ha a levelek rézvörösre színeződtek. Ez néhány óra alatt lezajlik.
4. Szárítás: célja az erjesztéssel elkezdett folyamatok lezárása és a tealevelek tartóssá tétele. Ez a folyamat a levelek rézvörös színét szürkésfeketévé változtatja. A levelek víztartalma 3-6 %-ra csökken. Ezt nevezzük fekete teának. Végülis a hevítés szabja meg a tea színét és aromáját. Következik a gondos csomagolás, hogy a tea évekig megtarthassa aromáját.

A zöld tea annyiban különbözik a feketétől, hogy a fermentálás elmarad (hervasztják, sodorják, szárítják), így a levelek zöld színe is megmarad. Ezért az íze fanyarabb, és keserűbb, mint a fekete teáé, mert a csersavak megmaradnak, az aromaanyagok pedig nem tudnak teljesen kibontakozni.

Az oolong teát kell még megemlítenünk, ami a fenti kettő közé esik: a fermentációt félidőben túlfűtéssel megállítják, ezzel hozva létre egy másik, újabb ízt.

A fentiektől teljesen eltér a fehér tea (a császárok itala) elkészítési módja: itt a tavaszi első, zsenge levelek és rügyek csak egy többfázisú szárítási eljáráson esnek át, mielőtt az egyik legjobb élettani hatású ital elkészülhet belőlük.
Tudnunk kell, hogy a teában nagyon sokféle hasznos cseranyag és aromaanyag található, ami nagymértékben függ a fajtájától és a helytől is, ahol a növény terem. Itt vannak mindjárt a polifenolok és flavonol származékok, amelyek a teaital szárazanyag-tartalmának a felét teszik ki. A kutatások szerint érelmeszesedést gátló, a vérszérum koleszterin-és zsírsavmennyiségét csökkentő hatásuk van, az állatkísérletek alapján. Ezen kívül érfalat és a kapilláris ereket erősítő, gyulladáscsökkentő, és a pajzsmirigy működését szabályozó hatásuk is van.
Fontos a koffeintartalom is (értágító, szellemi tevékenységet élénkítő hatás), ami a szárazanyagra számítva 2,5-5,5 % között van. Mellette a teofillin és teobromin, mint koffeinszármazékok, ezek módosítják az élénkítő hatást, ami sokkal egyenletesebb és tartósabb ezáltal, mint a kávéban lévő gyors és robbanékony, de röviden lecsengő élénkítő hatás.
Előnyös, hogy a teának alacsony a nátriumtartalma (amúgy is túlzott a sófogyasztásunk), ugyanakkor nagyon magas a káliumtartalma, ami a szervezetünk izomzatának egészséges működését segíti.
A nyomelemek közül a mangán, nikkel, króm és a vas mennyisége jelentős még. A vas jelentősége a vérszegénység megelőzésében fontos, a króm a vércukorháztartásban játszik szerepet. Mangánhiánynál a csontanyagcserében lehetnek zavarok.

Nos, ennyi jó tulajdonság után úgy érzem, itt az ideje, hogy az ismeretterjesztést befejezve kiballagjak a konyhába egy teavizet föltenni. Tartsanak Önök is velem!

Segítség az első lépésekhez, avagy hogyan válasszunk teát
(azoknak, akik csak most szeretnének először részesülni a kultúrából)

Első lépésként meg kell fogalmaznunk magunknak, hogy mit is szeretnénk kapni egy teától és egy teázástól:
Azt viszont tudnunk kell, hogy egy teától nem csak ízekkel és illatokkal leszünk gazdagabbak, hanem életünket is megszépítheti, rendszeres fogyasztása türelemre, határozottságra, nyugodt életvitelre is megtaníthat.
Tudnunk kell azt is, hogy mikkel érhetjük el a kívánt hatást:

Legjobb megoldás, ha elmegyünk egy teaboltba, ahol választhatunk illat alapján mindenképpen, egy ízesített fekete, egy zöld, és egy gyümölcs teát. (Ritka, holgy első komolyabb teázás alkalmával már megszerettesse magát egy natúr zöld vagy natur fekete tea.)

A fekete élénkítő hatása és karakteres íze végett napközben bármikor akár gyors fogyasztásra is alkalmas, a zöld tea nyugodtságot sugároz és egyetlen csésze elfogyasztása egy hangulatos szobában, csendben és nyugalomban fogyasztva akár azonnali hangulatváltáshoz vezet.
A gyümölcstea íze pedig mindig mosolyt csal az arcunkra, forrón is, de hidegen is érdemes kipróbálni, mert új ízekkel ismertethet meg minket.

Vigyázzunk a választás alkalmával, mert a teabolt tárolóüvegeiben az illatok sokkal koncentráltabbak, töményebbek, aromásabbak, ezért számoljunk azzal, hogy ezeket csak finomabb ízekben kapjuk meg a főzetben. Tudjuk azt, hogy készítési módja miatt a zöld és fehér tea nem 100, csupán 70C-környékén lesz a legfinomabban érezhető aromájú, a gyümölcs pedig a hosszú áztatási idő jóvoltából hasonlít majd leginkább a kiválasztott illatra.


Fontosabb tudnivalók teatípusonként:

A fekete teát már fentebb kifejtettük, de talán még valami:
Nemrég hallottam egy kedves vevőmtől, aki modell, hogy német bőrgyógyászok arcpakolásként is ajánlják a natúr fekete teát, ami segít a bőr megszépítésében, és a ráncok, karikás tekintet megszüntetésében.

Cserébe a fehér teát ajánlottam Neki, aminek kivonatát még arckrémekben is használják, teafőzete pedig belülről szépíti a bőrt. Rövid írás e csodáról:
Kína, Fujijan tartománya az, ahonnét e növény származik. Már az ókortól kezdve életelixírként tisztelték, mert termesztése és előkészítése különös gondoskodást és odafigyelést igényel. Évente egyszer lehet csak néhány napig "aratni", ezért csak a Császárok kaphattak belőle.
Nevét arról a fehér pihéről kapta, ami leveleinek fonákján nő, mikor tavasszal leszedik. Nagyon fiatal és zsenge leveleket szednek a növényről, közvetlen a legfelsőbbeket és legbelsőbbeket. Teafőzete ezek miatt is nagyon enyhe, különleges utóízű és nagyon világos.
Nem csupán az ókori Kínában tisztelték pozitív hatásai miatt a zöldesfehér növényt, hanem napjaink modern kutatólaboratóriumaiban is bebizonyosodott: a fehér tea kiváló hatást gyakorol az emberi szervezetre. Ez elsősorban rendkívül magas antioxidáns tartalmának köszönhető, amely megköti a testünkben lévő "sejtromboló" hatású szabadgyököket, amelyek nem csupán kisebb fertőzésekért, vagy az öregedés felgyorsulásáért felelősek, de jelentős szerepet játszanak a daganatos betegségek kialakulásában is. A fehér tea a fekete és zöld társához hasonlóan a benne található koffeinnek köszönhetően enyhén élénkítőleg hat a szervezetre, s javítja a koncentrációs képességet is. Magas vitamin- és nyomelemtartalmának köszönhetően a fehér tea rendkívül alkalmas és ajánlott ital a napi szükséges folyadékmennyiség beviteléhez. A hagyományos kínai gyakorlat szerint a tealeveleket forró, de nem lobogó, 70o-os vízzel kell leönteni, majd 5-7 percig állni hagyni.

A zöld teát nem ismerőknek annyit szeretnék mondani, hogy ne lepődjenek meg az első, hagyományhű lefőzés (~70C, 2-3perc) után kapott eredményen. Igen, ez egy nagyon enyhe, nagyon ízletes, de világos, és (a natúr zöld tea) ráadásul fanyar ízű is. Ezt a teát ihatjuk a csodás utóíze végett is, és mert kortyolása és a meghittség összefonódása közben érezzük azt, ahogyan az egészség és a természet lefolyik torkunkon.

Az oolong tea ízletes, félig erjedt, se nem fekete, se nem zöld levelekből készül, mégis mindkét teafajta jó tulajdonságait magában hordozza, így valódi zsírölő. A benne lévő szaponin meggátolja a zsírok lerakódását a hasnyálmirigyben, így a táplálékkal a szervezetbe kerülő zsírok egy része anélkül ürülhet ki, hogy a test hasznosítaná azokat. Ehhez jön még hozzá a koffein, mely gyorsítja a zsírégetést.

A Rooibos tea tulajdonképpen kissé olyan, mint egy gyümölcstea, de mégis több annál, mert magas C-vitamin tartalma és nyugtató hatása van. A rooibos egy dél-afrikai bokor, melynek tüskés kérgét és leveleit szárítják ki a napon, és vágják kis darabokra, mely aztán a főzet alapját képezi. A rendkívül gyomorkímélő egyvelegből készült tea számos sejtvédő flavonoidot tartalmaz, melyek antioxidáns hatásukról ismertek. A Rooibos főzet magas C-vitamin tartalma segíti a zsírégetést, káliumtartalma az emberi test vízháztartását szabályozza. Mangán, kalcium, magnézium és vastartalma is kiemelkedő. Lágy, krémes íze, nyugtató hatása miatt tovább fokozódik fogyasztásának élvezete.
Koffeinmentes, teinmentes, ezért gyermekek is ihatják.

A gyümölcsteákat főként gyümölcsdarabok, növénylevelek, néha virágszirmok forrázásával és áztatásával állítják elő. Ízeiket kedvünkre variálhatjuk fűszerekkel, fűszernövényekkel, így az amúgy sem kis választékot tovább alakíthatjuk kedvünk és hangulatunk szerint. A gyümölcstea kiválóan megfelel baráti társaságok, fiatalok kikapcsolódáshoz, fogyasztása a terhes nők kívánósságát is képes sokszínűen kielégíteni, amellett hogy egészségesek, és sok vitamint tartalmaznak.